Azt tudtuk, hogy lesz visszaesés néha, és kevéssé valószínű, hogy itt most 12 hetes kiegyensúlyozott fejlődés következik, de mikor szembe kell nézni egy ilyen visszalépéssel....na hát az nem épp lélekemelő.

Mimipocak nem bírja az anyatejet, így hiába fejek le közel másfél lityót naponta az téli álmot alszik a mélyhűtőben míg a kis pocak nem zöldellő epét termel, hanem szépen feldolgozza a cuccot. Vagy amíg a lehetséges fertőzést sikerül legyőzni még egy pár adag antibiotikummal. Plusz vér oxigénszintje ugrál, majdnem mint a vérnyomásom a legrosszabb időkben - ami ugyancsak nem jó jel. Miután a doktorbácsi mindezt elmondta, hozzátette, hogy Mimi jól van és fejlődik, így Ark megnyugodott kicsi, de hát egy aggódó anyának szelektívebb a hallása, mint a lusta tinédzsernek akinek a szobáját kéne kitakarítania, szóval ez rajtam nem sokat segített.

Elmondtam a kislányomnak, hogy nekem úgy sikerült túljutnom azon a vészes éjszakán, még mint nemanyuka, és az ő első napján, míg mindenki figyelt, hogy nem görcsölök-e be, hogy lélegzettől lélegzetig éltem. Minden egyes be és ki egy újabb adag élet volt, nagyot be, nagyot ki, be és ki, és Mimi most neked is ezt kell, csak így tovább, hogy az a bűvös szám 90 felett maradjon....

Még pár óra és telefonálhatok, mert elvileg meglesznek a teszteredmények. Addig meg megyek és fejek egy kicsit, ez ám az élet, juhéjj.
--------------------------------------------------------------------------------

We knew there will be setbacks and not very likely that we will have for 12 weeks of balanced development but when we have to actually face such a setback...it doesn't lift our spirits.

Mimitummy isn't set up for mommie's breastmilk just yet apparently so in spite of me expressing almost 1.5 liters per day by now all that goes into hibernation in the freezeruntil the tiny tummy stop producing green bile but processes the stuff as it should be. Or until the possible infection can be scared away with some antibiotics. In addition the oxygen level of her blood keeps jumping almost as much as my blood pressure in the worst time - this isn't a good sign either. After saying all this the doctor assured us that she's fine and developing ok so Ark relaxed a bit but a worried mom's hearing is more selective than a lazy teenager when she's told to clean up her room, so didn't help me too much.

I told my baby daughter that the way I managed to get through that ominous night, yet as nonmom and her first day, while I was being watched whether would go into a fit, was to live from breath to breath. Each in and out was another portion of life, big breath in, then out, in and out, Mimi you have to do the same, go on like this so that magic number stays over 90....

In a couple of hours I can call the hospital and query about the blood results. Till then I'll go and express a bit more milk, I'm living it, whoop whoop.